Beszélgetés Kathryn Aronsohnnal, a Somlói Borok Boltjának vezetőjével
Egy napfényes őszi napon beszélgettem Kathryn Aronsohnnal, a Somlói Borok Boltjának vezetőjével, akinek nem mindennapi története van. Olyannyira beleszerelmesedett a magyar borokba, hogy az ígéretek országából, Amerikából hazánkba költözött, hogy a magyar borok közelében lehessen. Néhány év alatt pedig szép utat járt be, közben megtanult magyarul, két éve pedig ő manageli a kultikus Somlói Borok Boltját.
Kathryn Aronsohn: 7 éve vagyok itt Magyarországon, 2017 júliusától. Korábban borász asszisztens voltam Kaliforniában és Új-Zélandon, majd Los Angelesben kóstoltam egy Fekete pince Juhfarkot 2011-ből, ez még Fekete Béla bácsi évjárata volt, teljesen kész voltam tőle.

Olyan ásványos, sós, minerális volt, teljesen más volt, mint bármely más száraz fehér bor, amit addig kóstoltam. Ezt követően elmentem egy másik kaliforniai borboltba, ahol több magyar bort is találtom, Tokaji furmintokat, Tokaji aszúkat, pár Somlóit és néhány vörös bor is volt.
Nagyon jó volt mindegyik, Akkoriban Sonoma városban dolgoztam, hallottam, hogy Sonoma város és Tokaj város testvérvárosok és találtam egy lehetőséget, hogy a Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtokra jöjjek gyakorlatra, ami nagyon jó volt és hát még mindig itt vagyok Magyarországon.
a szemüveges srác: Mesélj arról, hogy milyen itt lakni Somló-hegyen?
Kathryn: Van egy szép panoráma és nekem nagyon jó itt, nagyon békés. Sok családi borász van, jó a társaság, mindenki szimpatikus és intelligens.
a szemüveges srác: Boroztok esténként?
Kathryn: Nem igazán. Néha van egy szülinap, buli, barbecue, vagy valami, akkor eszünk közösen. Néha egy ebédmeghívás, mindenki nagyon kedves.
a szemüveges srác: Főként magyarok járnak a boltba vásárolni, hogyan találod meg velük a közös hangot? Mindig magyarul beszélsz?

Kathryn: Egész nap beszélek magyarul, néha vannak borkóstolók, és jó, hogy a bortól mindenki jókedvű. Néha van külföldi vendég is és előny, hogy jól beszélek angolul, de minden vendég megkérdezi tőlem, hogy honnan jöttem, hogy érzed magad a hegyen? Mindenkinek meglepő, hogy itt van egy amerikai nő a Somlón, én magam is néha meglepődöm, hogy itt vagyok (nevet). Remélem, hogy minden magyar büszke rá, hogy olyan szuper boraitok vannak, hogy egy nő amerikából eljön idáig, hogy itt dolgozzon.
a szemüveges srác: Hát igen, ezt szerintem sok magyar fel sem tudja igazán fogni, hogy ez mekkora kincs és, hogy mennyi embert megérinthet a világban.
Kathryn: Néha eszembe jut, hogy te jó ég mit csináltam, de még mindig itt vagyok.
a szemüveges srác: Hiányzik Amerika?
Kathryn: Igen és benne vagyok egy külföldről ideköltözők facebook csoportjában is, ahol mindenki azt mondja, hogy hiányzik nekik a család, az ételek, a fagyi (nevet). Bostonban nagyon jó a fagyi. Mikor itt vagyok úgy érzem, hogy mindig hiányzik valami, szerintem ez már jgy is marad, de ha minden más jó és jó a mérleg nyelve, akkor megéri itt lenni.
a szemüveges srác: Mi az amit igazán szeretsz itt, illetve mi az, amit nem?

Kathryn: A juhfark miatt vagyok itt, ennek a fajátnak van egy külön helye a szívemben. Ez egy vulkanikus magyar száraz fehérbor. De a borozás szezonális, tavasszal szinte csak hárslevelűt ittam, majd jött a furmint február, akkor a furmintokat. Néha sok-sok pezsgőt.
A borokon kívül aztán a házamnál sok a gyümölcsfa, virágok. Van egy nagy meggyfám, szüretkor mindenki jön segíteni, olyan jó ez a közösség. Probléma mindenhol van, de ami nekem itt gond, azt úgy érzem, hogy tudom kezelni.
a szemüveges srác: Sokáig itt fogsz maradni? El tudod képzelni magad itt hosszútávon?
Kathryn: Sokáig igen, örökké nem hiszem. Szerintem mikor már nagyon öreg leszek, elköltözöm. Nem szeretném azt mondani, hogy hazamegyek, mert most itt van a házam/hazám, hanem inkább úgy fogalmaznék, hogy egyszer majd visszamegyek Amerikába. Akár 20 év múlva.
Kathryn: A Rákóczi Pincénél dolgoztam Tokajban és jött egy nagy külföldi csoport, nem tudtam melyik országból. Az egyik nő kicsit beszélt angolul és megkérdezte tőlem, hogy hány euró a borkostoló, mondom neki 14. Elmegy a bankba felvenni pénzt, visszajön, megszámolom, mondom neki, hogy ez nem elég. Erre ő, hogy de hát 4 €-t mondtál, mondom neki nem 4, hanem 14 és elkezdődött egy kis vita, mire a vendég megjegyezte nekem, hogy nem beszélek jól angolul. Erre mondom neki, de hát én amerikai vagyok, amit ő nem hitt el. Megkért, hogy ha tényleg amerikai vagyok énekeljem el az amerikai himnuszt. Tehát elénekeltem neki és elhitte.
Ezután Kathryn megjegyezte, hogy Somlón még nincsenek ilyen sztorijai, mire megnyugtattam, hogy majd előbb utóbb lesznek, ne aggódjon. Kathryn a beszélgetés végén még megjegyezte, hogy akinek kedve van, menjen bort kóstolni a Somlói Borok Boltjába, ahol természetesen megtalálhatók és megkóstolhatók a szemüveges srác borok is.
A boltnak még webshopja is van, ami govolcanic néven fut, tehát ha nem értek rá személyesen Somlóra utazni, pár kattintás és a borok már a kezetekben is vannak.
Ha kíváncsiak vagytok a beszélgetesre a youtbeon katt ide.
Ha nem szeretnétek lemaradni az ilyen és ehhez hasonló beszélgetésekről, kövessétek be a szemüveges srác facebook, instagram, youtube és tiktok fiókját.






