a szemuveges srac_legl keramiamanufaktura, szoloskislak, balaton

Légli Kerámiamanufaktúra

Egy kora tavaszi, igazi kirándulós napon indultunk útnak a Légli Kerámiamanufaktúrába, hogy meglátogassuk Légli Attilát és szemügyre vegyük az amfóráit. Aki járt már a Balaton déIi oldalán található Szőlőskislakon, az tudja, hogy a Légli család kikerülhetetlen errefelé. Ottó, a nagytestvér, akit boros berkekben azt gondolom, nem kell bemutatni, Balatonbogláron borász. Géza a legkisebb, Szőlőskislakon alapította meg izgalmas borászatát, Attila pedig a középső gyermek, kakukktojásként keramikus mester lett, Géza testvére szomszédjaként.
Ottónál és Gézánál már voltunk korábban borkóstolón, viszont Attilánál most jártunk először.

(Elérhető a teljes interjú a youtube csatornán, katt IDE)

Attila a Gasztroangyal című műsorban is többször szerepelt már

Mikor megérkeztünk, rögtön feltűnt, hogy Attila is legalább olyan népszerű, mint testvérei, sorban jöttek boltjába a vásárlók és faggatták a szakma érdekességeiről. Korábban még a Borbás Marcsi féle Gasztroangyal is többször forgatott nála. Attila szeret mesélni, sztorizott arról, hogy a különböző területeken lévő agyagok milyen különbözőek, vagy, hogy hogyan kísérletezte ki a pálinkás butelláit és az amfórákat. Na meg persze megosztott néhány receptet a szabad tűzön való főzéshez, amit ha megjegyeztem volna, emlékeznék rá.

Légli Kerámiamanufaktúra, Szőlőskislak

No de visszatérve az amfórákra, Attilánál az egész szenvedély egy üvegballon összetörésével kezdődött, mivel az egyik pálinkás ballonnak nem tetszett a szabadesés. Ekkor döntötte el, hogy valami más tároló eszköz után néz, mert ez így azért mégsem járja. Az elsődleges szempont így az anyag masszívsága, illetve áteresztőképessége volt, jobban mondva ne eresszen át (maradjon bent a nedű, no). Beszélgetésünk ezen pontján Attila meg is jegyezte, hogy szereti a pálinkát, jó Isten pedig tartsa meg neki ezt a jó tulajdonságát!
Elkészültek tehát az első pálinkás butellák, aminek tartalmát először egy baráti, majd egy családi rendezvényen meg is kóstolták. Az eredmény átütő volt.

Legli Attila, amfora

Az üvegballonban érlelt pálinkákkal összehasonlítva, az agyag butellákban lévők sokkal érettebbek, komplexebbek voltak. Ezután kezdődtek a tudatosabb kísérletezések, amikor már az agyag mikrooxidációs képessége, illetve maga a butella zárása is szempont lett. A butellák után kezdődtek a kísérletek a nagyobb méretű tárolóedényekkel, az amfórákkal is.

Kitekintő: A mikrooxidáció egy érési folyamat a boroknál, amikor a hordóban/amfórában lévő bor, a légtérben lévő oxigénnel érintkezik, érik.

Maga a technológia is izgalmas és a végeredmény minden esetben megismételhetetlen, mivel a talajok agyagásvány összetétele területenként változó. A gyártási folyamat során először tömör kőagyagmassza készül, melyet kézi döngöléssel formáznak, majd magas hőmérsékleten, nagyjából 1200-1250 °C-on égetnek, legalábbis a Légli műhelyben.

Az amfóra lesz a jövő “hordója”?

Az első időkben a vállveregetésen kívül nem igazán volt nyitottság a magyar borászok részéről, majd egy Grúziát megjárt hazai borász rendelte meg az első amfórákat 2013-ban.

Kitekintő: Grúziában ősidők óta készítenek kvevriben (amfóra grúz megnevezése) bort, amiről egy másik posztban részletesebben fogok mesélni.

Mára annyira kinőtte magát az amfóra „láz”, hogy az 52 literes kapacitásútól egészen az 500 literesig készülnek a Légli Kerámiamanufaktúrában. Ez is annak a jele, hogy az elmúlt évben újra divatba jött ez az ősi tárolóeszköz a borászatban és főként a fiatalabb borászgeneráció nyit az újdonságok felé.

Amfóra láz Magyarországon

Magyarországon is többen bevetették az amfórákat, néhányan közülük: Dr. Bene Zsuzsanna Bodrogkeresztúron, Tokaj borvidéken, Csetvei Krisztina Móron, Balogh Zoltán a Somlón, a Somlói Apátsági Pincészetnél.

Légli Kerámiamanufaktúrában a szemüveges srác

Amikor ezt a cikket írom, az Amfórás Hárslevelűm már a palackban várja, hogy megkóstolják. Örömmel látom az amfóra jótékony hatását a borban, ugyanis érdekes karaktert ad a borhoz és nem utolsósorban egy igazi művészeti alkotás, a pince ékessége. Rendeléshez katt IDE 🙂

Attilától való búcsúzásunkat követően útba ejtettük a Fonyódi strandot, ahol gasztronómiailag elfogyasztottunk egy sajtos-tejfölös lángost a parti büfében és megcsodáltuk a szemben lévő hegyeket, amik mindig úgy hívogatnak, ha délen vagyunk.

Ha érdekel a teljes beszélgetés, nézd meg az interjút (katt ide), ha érdekelnek Attila termékei látogasd meg honlapját, ami http://www.legli.hu/

a szemuveges srac_kalina kadarmuhely, Mad, Tokaj

A Kalina Kádárműhelyben jártam

Azzal a nem titkolt szándékkal indultam útnak Mádra, a Kalina Kádárműhelybe, hogy átvegyem a Kalina Gábor és csapata által készített hordókat.
Korábban több pozitív véleményt hallottam a Kalina hordókról és tetszenek a hordóikban érlelt borok, így eldöntöttem, hogy felkeresem őket.
Jó korán és izgatottan keltem, az út mondjuk tőlünk nézve nem mondható éppen rövidnek, de szeretem a kalandokat, az új útvonalak felfedezését. Mikor megérkeztem, kiderült, hogy egy másik telephelyükre vitt a gps, de gyorsan helyrepofoztam magamat és megtaláltam Gáborékát. (interjú: >>link << )

Az igazi családi business

Igazi családias hangulat fogadott, Gábor a kádárság szakmai részéről mesélt lelkesen, arról, hogy miként fejlődött a családi üzlet. Felesége, Marianna viszi a marketinget, exportot, nagy szerepet vállal a családi vállalkozás sikerében. Gábor testvérei is itt dolgoznak, hogy ők se lógjanak ki a sorból.

a szemuveges srac_kalina kadarmuhey, Mad, Tokaj

Sok érdekes kádártörténetet meséltek, miközben a lézergravírozót is láttam működés közben, az különösen látványos volt, szerintem sokan örülni fognak a logózott hordóknak. Gáborék már a „modernebb” nemzedék tagjai, akik beépítik és tudatosan használják a marketinget, e nélkül valószínűleg nem tudtak volna ilyen nagyra nőni. Azt is látni kell, hogy sok kádár készít egészen jó hordókat, de viszonylag kevesen kiválóakat.

Egy hordó, ami maga a történelem

Kalináék 80-130 éves zempléni, főként kocsánytalan tölggyel (Quercus Petraea) dolgoznak. Itt érdemes megemlíteni, hogy nem csak a fa kora a mérvadó, hanem cél a nagyon lassú, egyenletes növekedése is.

Miért cél a fa lassú növekedése? Minél lassabban nő a fa, annál sűrűbbek lesznek az évgyűrűi. Mivel az évgyűrűkben találhatóak a jobbnál jobb illóanyagok, így könnyű belegondolni, hogy egy lassan, egyenletesen növő fában sokkal nagyobb az aromakoncentráció, mint gyorsan növő társaikban. Emiatt pedig izgalmasabb aromajegyek alakulnak ki a későbbi borokban.

Mikor lesz egy fa lassú növekedésű?

Aki szeret kirándulni, biztosan észrevette már, hogy a sziklás, meredek, nem annyira életbarát területeken is élnek növények. Ilyenkor nehezebb a dolga a fának, de éppen a folytonos harc miatt lesz harcedzett és nemesebb társainál. Így van ez a hordó alapanyagoknál is.
Maga a fa vásárlása sem egy egyszerű feladat, manapság a legjobb alapanyagot úgynevezett vak licittel vásárolják meg a gyártók. Minden kivágott fát megvizsgálnak a kádárok, majd zárt borítékban tesznek ajánlatot az általuk megvásárolni kívánt fára. A későbbi vásárló pedig természetesen a legnagyobb ajánlatot tevő lesz. Ezen üzletet követően Kalináék 24-36 hónapig szárítják a már előkészített dongákat.
Gáborék rendszeresen összeülnek az ügyfeleikkel is és végigkóstolják a hordóikban érlelt borokat, hogy ezáltal is finomhangolhassák a gyártástechnológiát.

a szemuveges srac_kalina kadarmuhey, Mad, Tokaj

A hosszú szakmai beszélgetés után Gáborék megvendégeltek magukhoz, ahol ettünk a kézzel készült finomságokból és ittunk a kézzel készült szörpökből. Gyorsan barátságot kötöttünk, igazán jó embereket ismertem meg bennük, akiktől szívesen vásárolok a jövőben is.
Az az érzésem, hogy jó otthonra lelnek majd “a szemüveges srác” borai.
Miután elbúcsúztunk, meglátogattam egykori egyetemi osztálytársamat, Jarecsni Jánost Sárospatakon, aki egy ideje a Béres Birtok vezetője. Sajnos a várost már nem igazán tudtam szemügyre venni, de a várat legközelebb biztosan megnézem. Mindenesetre Jancsi, néhány furmint és sárgamuskotály társaságában indított útnak, amit utólag is köszönök, igen jó szolgálatot tettek! 😅

Az interjú megtekinthető az alábbi >> linken<<

Bor naplóm

Mi is az a BorNapló?

Sokan talán nem is gondolnák, hogy milyen összetett dolog a borkészítés, kezdve azzal, hogy kell egy jó minőségű alapanyag, ami már önmagában egy teljes év kemény munkájának a gyümölcse. Majd jön az egész év legizgalmasabb része, a szüret, ami egy igazi csapatépítő mulatság, összehozza a családot, barátokat.

Majd az ünneplés után kezdetét veszi a borász munkája a pincében, ami akár több évig is eltarthat, az elképzelt bor stílusától függően. Majd jönnek sorozatban a kérdések, vajon mit sikerül kihozni a szőlőből? Milyen körülmények között erjedjen, hány fokon? Miben érleljem tovább? Meddig?

naplo

Majd ha kész a bor, hogyan marketingeljem, milyen címkét kapjon? Hogyan jutok el a hozzám hasonló gondolkodású borszerető vevőkhöz.

Mondjuk maga a marketing az esetemben már a bor megszületése előtt elkészül, úgy látom ez a folyamat talán legfontosabb része. Mert hát hiába jó a termék, ha nincs, aki megigya. A marketinget sok borász a háta közepére nem kívánja, engem viszont kivejezetten érdekel a téma. Borászatot indítani, egy kétségkívül izgalmas utazás kezdete, ami manapság kifejezetten divatos lett.

A BorNaplómmal az a célom, hogy kicsit közelebb hozzalak benneteket ahhoz a folyamathoz, amin én is átmegyek. Kezdve attól, hogy kiválasztom a szőlőfajtákat, a technológiát, hordókat, amfórát, elkészítem a bort, megszervezem a borkóstolókat. Mind-mind a nagy egész része.

Ezt szeretném Nektek bemutatni a BorNaplómban, tartsatok velem.